Egy fotó gyönyörűen, élénken ragyog a számítógép monitorán, ám amikor megkapod a kész nyomtatott szórólapot, kicsit tompább, más árnyalatú. Ismerős? Ez nem a nyomda hibája, hanem a fizika és a technológia különbsége.
A titok a két alapvető színmodellben rejlik: a fényen alapuló RGB és a pigmenten alapuló CMYK modellben.
1. Az RGB – A Fény és a Digitális Világ Színei
Az RGB (Red, Green, Blue – Vörös, Zöld, Kék) az additív színkeverés modellje.
Miért additív?
Azért, mert az alapszínek (Vörös, Zöld, Kék) fényt bocsátanak ki. Ha mindhárom alapszínt maximális intenzitással keverjük, fehér színt kapunk (hozzáadódnak – additív). Ha egyik sincs jelen, a végeredmény fekete.
| Alapszínek | Fényforrás | Keletkező szín |
| Vörös + Zöld | Fénykibocsátás | Sárga |
| Vörös + Kék | Fénykibocsátás | Magenta |
| Vörös + Zöld + Kék |
Fénykibocsátás | Fehér |
Hol használjuk?
Az RGB az alapja minden digitális megjelenítésnek:
-
Számítógép monitorok
-
Okostelefonok kijelzője
-
Televíziók
-
Digitális fényképezőgépek
Az RGB színskála (gamut) rendkívül széles és képes a legélénkebb, legragyogóbb színek megjelenítésére.
2. A CMYK – A Pigment és a Nyomtatás Színei
A CMYK (Cyan, Magenta, Yellow, Key/Black – Cián, Magenta, Sárga, Fekete) a szubtraktív színkeverés modellje.
Miért szubtraktív?
A színek itt pigmentekből (festékekből) épülnek fel, és nem fényt bocsátanak ki, hanem elnyelik (kivonják – szubtraktív) a fény bizonyos hullámhosszait.
Ha a ciánt, magentát és sárgát elméletileg tökéletes arányban kevernénk, a végeredmény fekete lenne (minden fényt elnyel). A valóságban azonban a pigmentek nem tökéletesek, ezért a keverék inkább egy mélybarna. Ezért van szükség a negyedik színre, a Key-re, vagyis a fekete (K) festékre, ami tiszta árnyalatot és kontrasztot ad.
| Alapszínek | Pigment | Keletkező szín |
| Cián + Magenta | Fényelnyelés | Kék |
| Magenta + Sárga | Fényelnyelés | Vörös |
| Cián + Sárga | Fényelnyelés | Zöld |
| Cián + Magenta + Sárga + Fekete |
Fényelnyelés | Fekete |
Hol használjuk?
A CMYK a professzionális nyomtatás (ofszet és digitális) alapja:
-
Szórólapok, katalógusok, könyvek
-
Csomagolóanyagok
-
Névjegykártyák
A Titok: A CMYK Skála Szűkebb, mint az RGB
A monitoron látott kép és a nyomtatott termék közötti különbség oka a színterjedelem (gamut).
Az RGB, mivel fényen alapul, olyan élénk kékeket, zöldeket és narancsokat tud megjeleníteni, amelyeket a nyomdai festékek fizikai tulajdonságai miatt nem tudnak reprodukálni.
Amikor egy RGB-ben tervezett képet CMYK-ra konvertálunk, a szoftver kénytelen a "nem nyomtatható" élénk színeket átalakítani a CMYK skálán belül található legközelebbi árnyalatra. Ez a folyamat okozza, hogy a kép veszít a vibrálásából, és kissé tompábbnak tűnik.
Mit tehetünk a Tökéletes Eredményért?
-
CMYK-ban Tervezz a Kezdettől: Ha a végeredmény nyomtatott anyag lesz, már a tervezés kezdetén állítsd át a grafikai szoftvert (pl. Adobe InDesign, Illustrator, Photoshop) CMYK módra.
-
Kerüld a Túl Élénk RGB Színeket: Tudatosan kerüld azokat az extrém élénk, fénylő színeket a designban, amelyekről feltételezhető, hogy nem fogják bírni a CMYK konverziót.
-
Használj Pantone Színeket (Speciális Esetekben): Ha elengedhetetlen egy pontos, ragyogó szín (pl. céges logó), válasszon a CMYK-tól független, speciális színt, az úgynevezett Pantone színeket. Ezek előre kevert festékek, melyekkel garantálható a színazonosság – bár ez a megoldás plusz költséget jelent.
Ne feled: A nyomda csak azt tudja kinyomtatni, amit a pigmentek fizikai úton lehetővé tesznek. A színmódok ismerete az első lépés a hibátlan és meglepetésektől mentes nyomtatott anyagok felé!
