A látványterv elkészült, a design tökéletes, a cégvezető bólintott. Már csak egy lépés van hátra: elküldeni a nyomdának, és várni a készterméket!
Sajnos ez a lépés jelenti a legtöbb fejfájást, késést és rejtett költséget. Ha ugyanis a fájl nincs nyomdakészre előkészítve, a nyomdának korrigálnia kell a hibákat, ami pénzbe és időbe kerül.
Összegyűjtöttük a 3 leggyakoribb, legnagyobb hibát, amivel laikusok küldik be a nyomdai anyagokat, és eláruljuk, hogyan kerülheti el Ön is őket!
Hiba #1: Nincs Kifutó (Vágási Ráhagyás)
Ez a leggyakoribb és a legkritikusabb hiba, különösen névjegykártyáknál, szórólapoknál és borítóknál.
Mi az a Kifutó (Bleed)?
A kifutó, vagy vágási ráhagyás, az a grafikai terület, amely túlnyúlik a késztermék tényleges, vágott méretén.
Miért van rá szükség?
A nyomtatás és a vágás sosem századmilliméter pontosságú. A nagy volumenű nyomdai munkáknál a papír minimálisan elmozdulhat. Ha egy szórólap a széléig színes, és nincs kifutó, a vágásnál előfordulhat, hogy a szélén megjelenik egy csúnya, vékony, fehér csík.
A Jó Megoldás:
A legtöbb nyomda $3 \text{ mm}$ kifutót kér minden oldalon. Ha egy névjegykártya mérete $90 \times 50 \text{ mm}$ (kész méret), akkor a beküldött fájlnak $96 \times 56 \text{ mm}$ nagyságúnak kell lennie, és a grafikának ki kell terjednie erre a plusz sávra.
Tipp: A fontos szövegeket és logókat tartsa legalább $5 \text{ mm}$-re a vágás szélétől (ezt hívjuk "biztonsági zónának")!
Hiba #2: Rossz Színmód: RGB helyett CMYK
A monitorján minden elképesztően élénk és ragyogó, de amikor kinyomtatják, a színek "fakóbbnak", tompábbnak tűnnek. Ismerős? Ez a jelenség a rossz színmód kiválasztásából adódik.
Mi a Különbség?
-
RGB (Red, Green, Blue): Ez a színmodell a fényre épül. Ezt használják a monitorok, tévék, telefonok és digitális kamerák. Ez a modell sokkal élénkebb színeket tud megjeleníteni.
-
CMYK (Cyan, Magenta, Yellow, Key/Black): Ez a színmodell a pigmentre épül. Ez a négy alapszín alkotja a professzionális nyomtatás alapját. A CMYK skála kevesebb színt tartalmaz, mint az RGB, különösen az élénk, vibráló színek terén.
Miért problémás?
Ha Ön RGB-ben küldi be a fájlt, a nyomda szoftvere átkonvertálja CMYK-ra. Ez az átalakítás viszont nem tudja reprodukálni azokat az élénk RGB színeket, amiket a képernyőn látott, ezért a nyomat csalódást keltő lehet.
A Jó Megoldás:
A grafikai tervezés már a legelején CMYK színmódban történjen! Kérje meg a grafikust, hogy a program (pl. InDesign, Illustrator) beállításait állítsa CMYK-ra. Így már a tervezéskor látni fogja, hogy a színek mennyire lesznek "nyomtathatóak".
Hiba #3: Alacsony Felbontású Képek
Képernyőn még jól mutatott, de a nyomtatott szórólapon homályos vagy szemcsés lett a fotó? Ez a felbontás hibája.
Mi a Felbontás és a DPI?
A felbontás a kép minőségét jelenti, amit a DPI (Dot Per Inch – pont per inch) értékkel mérünk. Minél nagyobb ez az érték, annál élesebb lesz a kép.
Miért probléma?
Egy képernyőn megjelenő képhez $72 \text{ DPI}$ is elegendő. Ezzel szemben a nyomtatás – ahol a kép felülete többszörösére nagyítódik – sokkal nagyobb sűrűséget igényel:
-
A Nyomdai Szabvány: Professzionális nyomtatáshoz legalább $300 \text{ DPI}$ felbontás szükséges a kész méretben.
Ha egy kis, alacsony felbontású képet nagyít fel a grafikus a plakát méretére, az nyomtatásban azonnal szétesik.
A Jó Megoldás:
Mindig nagy felbontású (lehetőleg 300 DPI}-s) képeket használj. Soha ne "nagyíts fel" alacsony felbontású, internetről letöltött képet!
Összefoglalás: Spórolj pénzt és időt!
Ha a fenti három hibát elkerülöd, garantáltan gördülékenyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszi a nyomdai munkafolyamatot, és pontosan olyan végeredményt kapsz, amilyet megálmodtál.
